Black Comedy (Centrál Színház)

Peter Shaffert illetően volt már lehetőségem látni/olvasni pár nagyon jó drámát (egyiket közülük, az Equus-t épp játssza is a Thália), de komédiához még sosem volt szerencsém. És valóban szerencse: Shaffer egy történeti síkon igencsak limonádédarabot helyez olyan közegbe, hogy a nézők végre valami igazán eredetit látnak, sőt a darab előtti Beatles koncert csak hab a tortán!

Érdemes korábban érkezni a Centrálba, ha a Black Comedy-re vettünk jegyet, háromnegyed héttől ugyanis már a színpadon zenél nekünk Dobos László, Hoffmann György, Simon Kornél és Vári-Kovács Péter, azaz a Beatles. Nem tartom magam szakértőjüknek, de mivel a társaságomban épp akadt Beatles-kedvelő és Beatles-rajongó is, az ő megerősítésükkel mondhatom, hogy a félórás minikoncert hatalmas élvezetet nyújt, azt pedig, hogy mindezt bárki számára teszi, már én, a nem-szakértő teszem hozzá.

Pokorny Lia és Kovács Patrícia

A Black Comedy történetében a csavar a lényeges. Brindsley Miller (Schmied Zoltán) és jövendőbelije, Carol Melkett (Kovács Patrícia) édesapjának, Melkett ezredesnek (Blaksó Péter) társaságában várják Georg Bamberger (Vári-Kovács Péter) multimilliomos műgyűjtőt, azzal a feltett szándékkal, hogy borsos áron sózzák rá Brindsley igencsak egyszerű műalkotásait. Ehhez azonban egy kis tereprendezésre lesz szükség, hiszen a lakás ódivatú és kopott, kizárt, hogy elnyerje Bamberger tetszését. Így a párocska úgy dönt, jó ízlésű, ám finoman szólva is kétes szexuális orientáltságú szomszédjuk, Harold Gorringe (Simon Kornél) távollétében kölcsönveszik annak értékes és csodálatos bútorait, no meg még számos értékes holmiját. A nagy várakozás közepette azonban elmegy az áram, s míg a színpad ugyan megvilágított marad, a színészek mesterien alakítják a sötétben tapogatózó magatehetetlen, kiszolgáltatott alakokat. 

Semmi pánik, Miss Furnival (Pokorny Lia), az ijedős, istenfélő és korosodó szomszédasszony megnyugtatása után ilyenkor kell hívni a villanyszerelőt, Schuppanzigh urat (Papp János), aki csak nem akar sietve a helyszínre érkezni. Miközben a pár bízik Bamberger késésében, kettős katasztrófa áll be: azzal a feltett szándékkal, hogy bebizonyítja, Brindsley még mindig belé szerelmes, a vaksötétben megérkezik exbarátnője, Clea (Liptai Claudia), és sajnos a bútorok jogos tulajdonosa, Harold is. Még mindig semmi pánik, Brindsley és Carol úgy határoznak, a sötétben csempészik vissza Harold bútorait és egyéb értékes (és törékeny!) emléktárgyait. 

Blaskó Péter, Schmied Zoltán,
Liptai Claudia és Simon Kornél

Ennyi, és még ennél is sokkal több a Black Comedy: miközben a színpadon képzeletbeli sötétség honol, a nézők valóban fényesen mulatnak a helyzetkomikumtól duzzadó, ötletes és eredeti vígjátékon. Valamennyi játszó végtelenül hálás szerepben nyújt feledhetetlen teljesítményt, a helyzetet uralni képtelen Brindsley, a megzavarodott Carol, a gesztikulációs túlzásokkal sziporkázóan operáló Harold, a kissé szerencsétlen és örökké fecsegő Miss Furnival, a praktikus Schuppanzigh, az áskálódó Clea, a védelmező és tekintélyelvű Melkett ezredes és a félig süket Bamberger találkozása a sötétben minden lehet, csak unalmas nem. Összességében a Black Comedy egy fergeteges szórakozást ígérő, ha nem is fekete, de a szó egyik értelmében valóban sötét komédia, amely bebizonyítja, hogy azok az apró defektek, amelyek a személyiségeinket lengik körül, milyen óriássá tudnak duzzadni, ha csak egy kicsit is csavarunk a dolgokon!