Sylvia (Vígszínház)

Sylvia (Eszenyi Enikő) és
Greg (Lukács Sándor) (Ma Este Színház jeggyel)

Tizenöt éve, kétszáz előadáson túl van jelen a Víg deszkáin a Sylvia, amely valóban sokkal több, mint egy kutyakomédia. Greg (Lukács Sándor), miután gyermekei már kirepültek a családi fészekből, Sylviával (Eszenyi Enikő), egy talált kutyával állít haza feleségéhez, Kate-hez (Halász Judit), aki azonban cseppet sincs elragadtatva az ötlettől, hogy "üresedő" otthonukat egy makacs kutyával ossza meg. Szépen lassan kialakul a konfliktusok ősanyja: egy szerelmi háromszög.

Az eredeti plakát

Az első felvonás félrevezető látszatba ringathatja a nagyérdeműt: Sylvia jön, és fenekestül felforgatja Kate és Greg életét, kiét - ítélete szerint - abszolút pozitív, kiét csupán negatív irányban. Kezdődik a kutyanevelés. No de ki nevel kit? Eszenyi Enikő egyedülálló hitelességgel és lelkesedéssel formálja meg az új házi kedvenc szerepét, és bár rengeteg múlott a darab írójának mondhatni tökéletes kutyaismeretén, kétségkívül pompás szerepet kínál egy csodás művész számára, ugyanakkor egyfajta kettős életet élve megkívánja az abszolút koncentrációt. Lukács Sándor, megannyi "Vígszerep" méltán választott aduásza, gyakorlatiasan esik át a kutyaszerelem minden fázisán. Ebben nagyszerű segítője is akad, a kutyasétáltatások alkalmával megismert Tom (Tahi Tóth László), míg Halász Judit az, aki mindennek ellenére köti az ebet a karóhoz. A napnál is világosabb: mindenkiben van valami kutya!

Tahi Tóth László a Játék a kastélybanhoz hasonlóan a Sylviában is parádézhat: több szerepet alakít; egy férfit, egy nőit, és egy - saját bevallása szerint is - közteset, mind csodás átéléssel.

A második felvonás, mindamellett hogy sokat megtart az első sziporkázásából, elmélyít. Talán valóban ez a legjobb kifejezés, hiszen egy különösen jól megírt, alaposan végiggondolt, építkező darab játszódik le előttünk a színpadon. Ha kedvünk és időnk engedi, mindenképp térjünk be a Vígbe, és nézzük meg a rendkívüli sikereket megért Sylviát, az élményért és a valóban vérprofi színészi alakításokért, csak legyünk nyitottak, és ne ijedjünk meg egy analitikusabb, mégis az egész szempontjából kulcsfontosságú második felvonástól!