 |
| Teodoro (Szőcs Artúr) és Diana (Eszenyi Enikő) |
Lope de Vega, Shakespeare spanyol kortársa, megannyi hasonlóságot mutat a méltán híres angol drámaíróval, mégis a reneszánsz homálya fedi színműveit, és egész életművét. Szokatlan, de telitalálat a színpadra állítani legtöbbet játszott művét, A kertész kutyáját, amely garantáltan felejthetetlen élményt nyújt a résztvevőknek. Az ezerfelé elágazó hol valós, hol színlelt érzelmeket megvalló szereplőkötegből mégis kitűnik Diana (Eszenyi Enikő), a szépséges és rideg megözvegyült grófnő, aki csak nagyon nehezen szánja rá magát, hogy segédkezzen egyik társalkodónője, Marcela (Tornyi Ildikó) és titkára, Teodoro (Szőcs Artúr) egybekelésében. De mint ahogy a kertész kutyájának legendájában áll, a kutya ha vérszemet kap, bár nem éhes, nem engedi, hogy más ehessen. Ez az ördögi szerep jut Eszenyi Enikőnek.
Bár senki sem feledhetetlen, Eszenyi Enikő játéka igazán magával ragadó. Szinte hihetetlen könnyedséggel formálja meg Dianát, a szeszélyes, ravasz, eszes és kellően titokzatos grófnőt, aki csak azért nem veti rá magát azonnal Teodoróra, mert annak nincsen grófi rangja. Mindemellett természetesen kellőképpen lefoglalja Maercelát, hogy ő se tehessen lépéseket. A díszletek is nagyszerűek, igazán hihető udvarrá alakul a Vígszínház nagyszínpada, kanapé, árkádok, erkély, sőt, még egy kád is van a színpadon, tele vízzel (Teodoro bánatára).
A Víg honlapján nemrég megjelent a hír, Tornyi Ildikó színésznő (itt: Marcela) gyermeket vár, ezért szép lassan átadja a szerepeit, s úgy néz ki, A kertész kutyája egy kis pihenőre megy, ugyanis a márciusi műsortervnek sem része, de ha valaki észben tartja, akkor azonnal ráugrik a lehetőségre, amit lesz még előadása, mert bár sok ilyet láthatott már, az biztos, hogy így még nem látta!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Csak moderálás után kerül megjelenítésre!