Vámpírok bálja (PS Produkció a Pesti Magyar Színházban)

Sarah (Andrádi Zsanett) és
Krolock (Egyházi Géza)

Önmagában minőséget ígérnek a körülmények: egy darab, amelynek szereplőit hosszú meghallgatások után válogatták ki, egy színháztól és társulattól független hatalmas, kosztümös, a modern igényeket teljes mértékben vizuálisan, hangilag és jelmezben kielégítő élmény, vendégségben a Pesti Magyar Színházban. Hát tulajdonképpen ez a Vámpírok bálja.

Annyi vámpíros sztori áraszt el minket, hogy már kikerülni is nehéz, mégis egyedülálló ez a musical, amely Roman Polanski 1967-es, azonos című filmjéből készült. Abronsius professzor és segédje, Alfred nagynehezen a hórengetegben megérkeznek Erdélybe, egy kisvárosi, sejtelmes fogadóba, nem messze Korolock gróf hírhedt várától, ahol a többi vámpírral együtt tanyázik. Alfred villámgyorsan beleszeret a fogadós fiatal és szemrevaló lányába, Sarah-ba, akit mindeközben Korolock is hívogat, el akarja csábítani őt a vámpírok báljára, melyet a kastélyában rendez meg. Nos igen, történetileg mindez végtelenül klasszikus: kialakult a szerelmi háromszög. Csakhogy a Vámpírok bálja nem áll meg ennyinél.

Abronsius professzor
(Jegercsik Csaba)

A fogadós családjától a kastélyban élő igen színes vámpírseregen át a lehengerlően játszó Abronsius professzorig (Jegercsik Csaba), a musical nem hagy lezáratlanul semmit: mindenkinek jut egy-két igazán fülbemászó dallam, amelyek összessége alkotja azt, ami a Vámpírok báljában a vámpírok ellenére nagyon izgalmas: a lehengerlő teljességérzetet. Mielőtt aranyba foglalnám a nevét, azért hozzá kell tennem, hogy számomra a történet vége kimondhatatlanul érthetetlen és túlságosan hirtelen érkezik a nemigen várt katarzis (ha az lenne), de ezt nem róhatjuk fel a musical hibájának. Valóban minden dal egyedülálló, és ha valaki nem szeretne legalább 6, legfeljebb 12 ezer forintot kifizetni a jegyére, az beszerezheti az előadás (szerencsére) minden dalát tartalmazó dupla CD-t is, megelőlegezem, hogy nagyon kellemes meglepetésben lesz része, még akkor is ha a vámpírok már a könyökén jönnek ki, persze feltéve hogy amúgy szereti a musicaleket. Ha kicsit is vacillál, tegye fel magának a kérdést végigüli-e majd mind a három és fél óráját(!), egy szünettel.

Ugyanakkor ne feledkezzünk meg róla, hogy az audió élmény a színpadinak alig negyede. A kosztümök, a világítás, az élő énekek egyszerűen felülmúlhatatlanok. Külön dicséret illeti a kreatív stábot, jó ötlet volt a színház egész épületében kicserélni az unalmas, "fehér" villanykörtéket többnyire sötétebb színekre, sőt, volt ahol egész csillárokat cserélt le a stáb, hogy a néző úgy érezze magát, mintha maga is meghívottja lenne a bálnak. Ezt erősíti még időnként a nézők molesztálása is; többnyire vámpírnak öltözött színészek által.

A musical sikerének számos titka van, én mindenféleképpen ide sorolnám, hogy megtekinteni kuriózum, színházi évadonként legfeljebb két blokkban játsszák, aki legközelebb meg szeretné tekinteni, annak 2012 szeptemberéig kell várnia, de jegyét már most megvásárolhatja.

Sztoriban ne várjunk extrát a Vámpírok báljától, nem is ezért dicsérik és ismerik el majdnem mindenhol. Egy jó, csupán tehetség alapján összeválogatott, felkészült csapat, nagyszerű díszletek, színpadhasználat, óriási éneklések és soha nem látott kosztümök: erre fizet be az, aki jegyet vesz a Vámpírok bálja valamelyik előadására. Hogy kinek mindez mit ér meg, döntse el maga, én egyszer mindenkinek bátran ajánlom megtekintésre!