A pestis (Vígszínház, Házi Színpad)

Hegedűs D. Géza
és Márkos Albert
(Ma Este Színház jeggyel)

Nagy vállalkozás a monodráma, mégis valahogy a Víg tűnik benne a legjobbnak. Ma este A pestis is belépett abba a sorba, amit A léggömb elrepül kezdett, majd A vörös oroszlán folytatott: egyetlen fantasztikus színész, rá öntött szereppel.

Sokan ismerik Albert Camus regényét, de keveseknek adatik meg ennyire jó feldolgozásban, intim környezetben átélni a bezártságot Hegedűs D. Gézával, és a csellón közreműködő Márkos Alberttel. Kitör a pestis. Pont mint a világháború. Először próbálják tagadni, majd szép lassan mindenki kénytelen beismerni. Ez is pont olyan, mint a világháború. A várost lezárják, rögtönzött kórházakat alakítanak ki, az emberek százával esnek áldozatul, kicsit később már csupán tömegsírba temethetőek, majd csupán a krematóriumba szállítják a halottakat, ahová a járvány előszelét jelző patkánytetemeket szállították. Szörnyű belátni, de mindez pont olyan, mint a világháború.

Természetesen nem ez az egyetlen lehetséges interpretációja A pestisnek, s talán ettől is olyan univerzális alkotás: szinte bármely korba, helyzetbe és szellemiségbe kényelmesen beleilleszthető. Nagyon tetszett az a megoldás (hiszen a szöveg nem tette lehetővé a szigorúan monodrámává való átalakítást), hogy Francis Huster megtartott számos fontos mellékszereplőt, akik csak még erőteljesebben hangsúlyozzák a mondanivaló(k) sokszínűségét, és az ember, mint individuum jelentéktelenségének reménytelenségét a maga keretek közé kényszerített életében.

Hegedűs D. Géza nagy hitelességgel áll helyt "minden" szerepében, hiszen időnként kénytelen ugrálni emberek és helyzetek között, de ehhez van segítségére Márkos Albert, aki mindamellett, hogy párszor a helyzethez pompásan illő rövid akkordokat játszik, húrpendítésekkel segíti Hegedűs D. Gázát az ugrálásokban, s persze legalább ennyire a nézőt is, hogy követni tudja az eseményeket. Nagy tapasztalatot és rendkívüli kiállást igényel egy ilyen este, de azt kell mondjam nagyon élveztem eddig mindhárom Víg-monodrámát, amihez szerencsém volt.