A léggömb elrepül - Fesztbaum Béla Kosztolányi-estje (Vígszínház, Házi Színpad)

Fesztbeum Béla

Fesztbaum Béla másfél órás Kosztolányi-estje tökéletes választás; színészileg és szerzőileg egyaránt.

Kosztolányiban mindig ott a humor. Még a legtragikusabb pillanatokban is ott van, a megértés és a figyelemfelkeltés eszköze. Az este már-már tökéletesen mutatja be magát a szerzőt: egy felnőttet, aki akármikor képes volt belsejéből kiáltani engedni a gyermeket, és az ő szemszögéből, de a sokat megélt író eszközeivel megfigyelni és (talán mondhatjuk) regisztrálni az élet legkülönbözőbb helyzeteit és eseményeit.

Fesztbaum Bélában ott van Kosztolányi. A humor, a gyermeki gondolkodás és a gyermeki rálátás. A rálátásban a belelátás, a belelátásban az interpretáció, az interpretációban pedig Kosztolányi bámulatos leírási készsége és átgondoltsága. 

Legyen szó léggömbökről, imádott macikról, régi fényképekről, vagy egy könnyed rácsodálkozásról a számonkérésre, hogy a magyarok külföldre utazva ugyan miért nem azok az ostorcsettintgető félbarbár népek, amilyennek ismerik őket, Fesztbaum Béla válogatása és hozzáállása tökéletes. 

Bátran ajánlom a darabot valamennyi Kosztolányi-kedvelőnek, vagy azoknak, akik fogékonyak egy kis könnyedségre, és mégis magukkal képesek vinni az 'otthon elgondolnivalót', a gyermeki kérdésekbe bújtatott fájdalmasan igaz kicsomagolandó és átgondolandó kérdéseket, melyekre ha választ talán sosem találunk, legalább hasznosan merenghetünk magunkról, másokról, az egész világról, vagy egy, az Andrássy út hosszával egyenlő átmérőjű képzeletbeli bolygó mindennapjairól.

Frissítve: 2012. július 2. 
(A darabot eredetileg a Vígszínház Házi Színpadán láthatta a közönség, a 2011/12-es évadzáró előadása azonban már a Pesti Színházban kapott helyet.)