2013. április 7., vasárnap

Átutazók (Vígszínház)

Mindenen átutazunk. Ha keresztülhaladunk egy idegen városon, átvágunk egy parkon, megélünk egy kapcsolatot, együtt vagyunk valakivel vagy ha csak úgy vagyunk és élünk, biztosak lehetünk benne, hogy folyamatos mozgásban vagyunk egy végpont felé. De szerencsére azt, hogy közben mihez kezdünk, néha módunkban áll eldönteni.

Eszenyi Enikő rendezésében az Átutazók igazi komédia, a sötétebb fajtából. Nyolc temetésen keresztül szemléljük hogyan gondolkodunk életről és halálról napjainkban: míg élünk csak a halálra tudunk gondolni, könnyelműen akár fenyegetőzünk is vele vagy épp fiatalon viccekbe szőjük, míg igen gyakran csak egy tényleges haláleset bekövetkezte után döbbenünk rá arra, hogy bizony mind egy elkerülhetetlen végcél felé utazunk át az életen. Bizonyos pontokon a néző már-már maga is könyörög: ugye amit látunk az mind csak ellenpélda?!

Törőcsik Mari, Reviczky Gábor, Hegyi Barbara, Kern András, Fesztbaum Béla, Börcsök Enikő, Lukács Sándor, Halász Judit, Harkányi Endre, Igó Éva, Kerekes József és Pindroch Csaba csupán néhány név a sok közül akik Nagy Fruzsina segítő jelmezeiben (hiszen hatalmas díszletek hiányában a hasonló színbe öltöztetett szereplők segítik a nézőket abban, hogy kiket kell egy családnak értelmeznie), Balázs Juli és Boros Lőrinc végtelenül minimalista díszleteiben emberi sorsok tucatjait vonultatják fel előttünk. Érzelmeink és vágyaink bizony több mint gyakran bonyolítják meg békésnek remélt mindennapjainkat, s amennyire közhelynek tűnik mindez (mint ahogy a halál felé utazás), annál érdekesebbé válik, ha közelebből is megvizsgáljuk. Aztán az érdekesség groteszkbe mosódik át, majd a nevetés sírássá lesz, míg szinte érezhetően ránk nem telepszik egy óriási fekete lepel, ami mindenkit körbevesz a színészektől kezdve a nézőkön át a Vígszínház kupolájáig. Ha úgy érezzük kifeszült az este különleges vászna, akkor valóban befogadtuk az Átutazókat.

Ez a körülbelül 100 perces egyfelvonásos úgy emelkedik ki az élet-halál kérdésekkel foglalkozó megannyi középszerű darab sokaságából, hogy megkérdőjelezhetetlenül és elvitathatatlanul a saját fejére teszi a koronát, köszönhetően Eszenyi Enikő egyedülálló rendezésének és a Vígszínház eszményi színészeinek. Akár bevalljuk, akár nem, mindannyiunkat foglalkoztat az elmúlás, hiszen mind utazunk és mind kételkedünk. Ha válasz nincs is és "csupán" nézőpontok léteznek, az Átutazók kötelező darab.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Csak moderálás után kerül megjelenítésre!