Lenni vagy nem lenni (Vígszínház)

Hegyi Barbara (Maria)
és Lukács Sándor (Józef)

Október elején mutatta be a Víg a Lenni vagy nem lenni-t, egy amolyan kísértetiesen Hallo Hallo-féle háborús komédiát, amely ezúttal Lengyelországról, a lengyel ellenállásról, és a színház eszközeiről (beleértve a színészeket is) szól, mindent Shakespeare Hamletjének ominózus kérdésére építve. Egy biztos, színház a színházban van épp elég.

Kétség sem fér hozzá, hogy Lukács Sándor (ahogy máskor is) uralja a darabot. Józef Tura, a tragédia-színjátszás lengyel nagykövete majd minden este a Hamlettel áll a színpadon. Felesége, Maria (Hegyi Barbara), amiben csak teheti támogatja, de a hűségesség nem épp az erőssége. Az már csak hab a tortán, hogy a pimasz szerető, Andrzej (Molnár Áron) mondhatni rendszeresen Józef "Lenni vagy nem lenni..." monológjánál oson ki a színpadról Maria öltözőjébe. A kivonulás kifejezetten rosszat tesz Józef idegeinek, amely színészi mivoltának megkérdőjelezéséig vezet. 

Hogy a két főszereplő telitalálat volt, azt a néző már a szereposztást átfutva is megelőlegezheti, de amit igazán jól tud a Víg, az a mellékszerepek varázslatos kiosztása. Ritkán van ilyen, de egyáltalán nincs panasz.

Jozef: - Még maga Shakespeare sem nézte meg soha a Hamletet egymás után háromszor!

Maria: - Mert nem te játszottad, drágám.

Jozef: - Jah... Mondjuk ez igaz...

A komédia nem mentes a háború emlékeit és sebeit abszurd módon feltépő fekete humortól sem. Így csak annak ajánlott, aki nem tart a hasonló művektől eleve kellő távolságot, de aki megnézi, annak egy ügyesen megírt és emlékezetesen színpadra álmodott (már ami a díszleteket illeti!), kellően csavaros, intelligens valamint - mondjuk azt - összességében nem is unalmas színdarabhoz lehet szerencséje.

Andrzej: - Még mindig az enyém, Maria?

Maria: - Oh, még a férjemmel sem csalom meg...

Ha van kedvünk nevetni, ismét szánjunk egy estét a Vígnek. De fontos, hogy legyen hozzá kedvünk. Ha pedig még további kedvünk is van, kereshetünk számos más Shakespeare-referenciát, de hogy "színház az egész világ", a végére bebizonyosodik!