Mary Poppins (Madách Színház)

(Az alábbi írás a darab mindhárom (2012. szeptember 21., 22. és 23.) bemutatóját részletezi)

 A csöppet sem szerény, varázslatra mindig kapható és szigorú nevelési nézeteket valló Mary Poppins a mai estétől végre (a bemutatót eredetileg még az előző évad végére tervezték) beröppent a Madách Színház deszkáira. A darab maga egy jól ismert tanmese, a csintalan gyermekek megtanulnak viselkedni (ráadásul belsőleg vezérelve), míg a munkájának élő apuka sok-sok szereplő segítségével fokozatosan felismeri a család összetartó erejének fontosságát. Végre egy előadás, amely nem csak bevételi okokból véste rá a szórólapokra: mesés szórakozás kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Nos kérem, talán először életünkben, végre hihetünk a reklámnak, azonban azt mindenképpen fontoljuk meg, hogy ifjabb ismerőseink Mary Poppins-kopmatibilisek-e (nem csak a jóság tekintetében), hiszen az este 3 órás, így csak olyasvalakivel érdemes megnéznünk, aki biztosan végig élvezi majd amit lát, de ha erre egy csöppet is fogékony, akkor a darab egy másodpercre sem hagyja majd feleszmélni.

Mahó Andrea

Szirtes Tamás, a teátrum igazgatója jegyzi megannyi sikermusical (köztük az Operaház Fantomja) és számos prózai darab rendezését is, s nem mindennapi teljesítmény a színház részéről, hogy mint erre már oly sok példa akadt (a Fantom mellett még ilyen a Spamalot is), a Mary Poppins rendezését is úgynevezett non-replika jogok alapján sikerült megszerezniük, ergo nem kell pontosan lemásolniuk az eredeti előadást. Így jöttek létre a látványelemek, melyek egytől egyik csodásan illeszkednek bele a mesébe: Rózsa István díszletei forognak, pörögnek, emelkednek, süllyednek sőt akár szét is csúsznak, de egytől egyik fantasztikusak, aprólékosan kidolgozottak és példásan alkalmazkodnak a nem egészen ilyen musicalek befogadására tervezett Madáchoz (mely halkan jegyzem meg szép lassan kenterbe veri az egész Operettszínházat, főleg ha ilyen darabokat, ilyen minőségben állít sorjában színpadra). Rományi Nóra jegyzi a jelmezeket, melyek közül természetesen kiemelkednek Mary forgó-pörgő, szinte önálló életet élő ruhakölteményei, de említésre méltóak még a házi személyzet, a gyermekek, valamint Berti jelmezei is. Tihanyi Ákos koreográfiáiról sem szabad megfeledkeznünk, a közönség viharos visszajelzései alapján bátran mondhatjuk, hogy a szóló (bár inkább szólóbb, mint tiszta szóló számok jelennek meg itt-ott a darab folyamán) és a táncos nagyjelenetek tekintetében is szuperfenofrenetikomaxikapitálisak.

Szente V., Mahó A. és Serbán A.

Szepteber 21-én este az első szereposztás mutatkozott be a nagyérdeműnek. Mahó Andrea Mary-figurája első látásra is olyan, mint ahogy ez a nagykönyvben meg van írva: bájos, szigorú, önzetlen mégis önző, s amit tőle már igazán megszokhattunk, sehol egy furcsa hang, sehol egy tévedés. Berti szerepében Szente Vajk ma este bebizonyította, hogy bátran játszatná akármelyik ifjú kollégáját is: szemmel láthatóan kimerülhetetlen elemmel működik, még a tapsrend alatt is végig ugrabugrál, őszintén (nem csak felszólításra) mosolyog, végig él a darabbal, valósággal lubickol a szerepében, bár néhol talán egy csöppet túlkap rajta, torzítva ezzel saját sokszínűségén. Szerednyei Béla (mint George Banks, a nemtörődöm materialista apuka) személyében az a legjobb, hogy az ember már azt várja mikor sikerül valami félre: profizmusa és több évtizedes musicalszerepekkel tarkított pályája nem ad okot megkérdőjelezni hitelességét, kimért, rideg figura, ennek ellenére egyedülállóan jól mutatja be karakterfejlődését, de mint mondtam, mit sem érne az egész a mögötte álló személy nélkül, ami akkor mutatkozik meg igazán, persze csakis pillanatokra, mikor feledékenységből nekidől egy olyan díszletelemnek, ami sajnos nem bírja el, és engedve súlyának továbbgurul a háta mögött. Ladinek Judit érdekes Winifred Banks, persze pozitív értelemben, annak ellenére hogy többé-kevésbé neki vannak a leghatározottabb elvei, sikerül úgy megformálnia karakterét, hogy nem válik unalmassá. Hajdu Virág és Berecz Uwe mutatkoztak be elsőnek Jane és Michael, a megregulázandó Banks-csemeték bőrében, színpadi mozgásuk és énekük természetes, Berecz Uwe még egy, a profiknak is kihívást jelentő színpadi malőrt (egy óriási feldöntéses perecelést) is csodálatosan kiküszöbölt, pillanatok alatt túllépett rajta, azonban éneke néhol sajnos érthetetlen. Sáfár Mónika óriási megérdemelt tapsot kapva egészen rendkívüli Andrew kisasszony, a "kanalas rém", Geroge Banks egykori dadája, kinek nevelési elvei azért pszichológiai szempontból erősen megkérdőjelezhetők, de groteszksége és eltúlzottsága miatt kitűnő megformálóra talált Sáfár Mónika személyében, valami egészen hasonlót kell nyújtania ugyanis, mint oly rég óta már a Fantom szintén groteszk Primadonnájaként. Mellettük Koltai János (bankigazgató), Baranyai Annamária (madaras asszony), Hűvösvölgyi Ildikó (Corry néni), Sánta László (egy a végletekig vicces és szerethető, de igen kétbalkezes Robertson Ay), valamint Dobos Judit (mint egy eszményi Brill néni) mutatkoztak be főbb szerepekben, mégis valahogy senki sem kevésbé fontos, mint a másik (Serbán Attila mint Néleusz szobra például végtelenül humoros), s ez az a nagy egységtudat, amit minden más mellett a Mary Poppins olyan szépen és finoman, de azért határozottan sulykolni próbál. Az első este tehát összességében igazán eszményi volt, ami a színpadon aktívan dolgozó színészeket illeti.

Polyák Lilla és Csonka András

Miután nagy nehezen sikerült bejutni a szeptember 22-ei, második premierre is (a helyünkön már ültek, s miután egy pillantást vetettem a két hölgy jegyére, sajnálattal kellett közöljem velük, hogy az pontosan az egy héttel későbbi előadásra szól, de ne bánkódjanak, most már legalább tudják hova kell majd ülni), már csak három óra kellett, hogy összességében ismét elégedett legyek. Polyák Lilla egy teljesen máshogyan szigorú Mary Poppins, természetéből fakadóan mielőtt megszólalna, már érezzük, hogy egyszerre szigorú és szerető, az meg már csak plusz, hogy úgy tűnik csodálatos a szopránja, ha ez ő is szeretné. Mintha egy porszemnyi hiba azonban csúszott volna be a karakter megformálását illetően: határozottságát néha egy kis hadarással igyekszik jobban érzékeltetni. Csonka András Bertije is teljesen más, bár nagyon frissen és átszellemülten mozog, szteppel és ugrándozik a színpadon, olyan nagyon ő nem tudott levenni a lábamról: noha profizmusa vitathatatlan, szerepének súlyához képest kissé szürke. Szervét Tibor a maga egyszerűségében mutatkozik nagyszerűnek, míg előző este Szerednyei Béla hosszú ívű karakterfejlődést, ő (s ez nem negatív kritika!) inkább egy rádöbbenéses pálfordulást mutatott be a színpadon. A feleségét alakító Koós Réka viszont olyan kitűnő, hogy szavakat alig lehetne találni rá: akárkivel énekel (legyen az akár Mary), kizárólag ő arat le minden babért, annak ellenére, hogy nem szándékosan teszi, tehetsége átüt és átragyog mindenkin. Bakosfalvi Antónia és Pál Dániel Máté (Jane és Michael Banks) együttese tiszta, érthető és meglepően profi, remek a jóság rögös útján vándorló csínytevők. Pándy Piroska (Andrew kisasszony) szintén telitalálat erre a nagyon groteszk, nagyon Primadonna-ízű szerepre, valósággal egymásért kiáltanak, bár még kicsit hadilábon áll a szerepéhez járó kellékek ösztönös használatával. Ma mutatkozott be a fent említettek mellett Lőte Attila (bankigazgató), Várady Viktória (Madaras asszony), a piciny szerepét drámaian felvillantó (a musicalnek nem mellesleg játékmestere) Bencze Ilona (Corry néni), a kevésbé vidékies humor-ízű Bajza Viktória (Brill néni), a szintén nagyon hálás, rekeszizom-megmozgató szerepben nagyszerűen játszó Németh Gábor (Robertson Ay), Kiss Ernő Zsolt (Néleusz), valamint a német származású befektetőként egy jelenetben remekelő Galbenisz Tomasz (Von Hussler) is.

Oroszlán Szonja és Sándor Dávid

A szeptember 23-ai, harmadik premiert illetően mégis ki hitte volna, hogy Oroszlán Szonja ennyire frenetikus Mary Poppins? Mint az sok ismerősöm megerősíthetné, nagyon bíztam benne, hogy eszményi Mary válik belőle, ugyanakkor az első este után Polyák Lillával együtt őt is nagyon féltettem, hiszen Mahó Andrea szoprán hangjait mindketten csak távolról irigyelhetik, de be kell vallani: kitettek magukért. Oroszlán Szonja karaktere nagyon izgalmas, egész karizmája hihetetlenül illik játékához, hangja irigylésre méltó. Talán Szonján látszott a leginkább (bár ehhez is képzeletbeli nagyítót kellett használni), hogy izgul, legbelül mindig nagyon reméli, hogy minden jól fog sikerülni, de olyan bájos és annyira elragadó teremtés Poppinsként, hogy tényleg semmi oka az aggodalomra, a váratlan helyzeteket is profizmussal kezeli. Ugyan Sándor Dávid nagyon vicces és nagyon szerető Berti, Szonja mellett tulajdonképpen esélye sincsen labdába rúgni. Dunai Tamás és Gallusz Nikolett kettőse a Banks család fejeiként nagyon jó választásnak bizonyult, ketten együtt az egész bemutatósorozat leghitelesebb párját alakították, míg Patai Anna példásan, precízen állt hely Jane Banks-ként, bár az elején még volt rajta valami furcsa modorosság, amit szerencsére sikeresen kint felejtett a színpadról mikor egyszer visszatért a takarásból. Bauer Gergő (mint Michael Banks, Jane öccse) nagyon mosolygós, nagyon vidám, szinte lehetetlen elhinni, hogy olyan csintalan kölyök lenne, hogy Mary szigorú nevelésére kelljen bízni. Énekhangja tiszta, beszéde nagyszerűen érthető. Détár Enikőt jó volt látni ismét, egy új szerepben (Madaras asszony) a Madách deszkáin, második jelenésekor azonban a tőle elvárt énekminőségtől jócskán alul teljesített. A három este után dicséret illet valamennyi Mary-t, valamennyi Bertit és mindenkit, aki a színpadon (legyen kórista, táncos) vagy a színfalak mögött (díszletező, öltöztető, kellékes, ügyelő, hangtechnikus) illetve alatt (a zenekar és a karmesterek) dolgoztak, hiszen e nagyszerűen összehangolt együttes működés nélkül nagy bajba kerülnének Mary szemkápráztató trükkjei és nagy-nagy repkedései.

Következtetésképpen úgy gondolom, hogy ha lehetőségem volna összeállítani egy ideális szereposztást, akkor én mindenképp ragaszkodnék valami hasonlóhoz: Mahó Andrea/Oroszlán Szonja, Szente Vajk, Szerednyei Béla, Koós Réka/Gallusz Nikolett/Ladinek Judit, Bakosfalvi Antónia, Pál Dániel Máté, Sáfár Mónika, Lőte Attila/Koltai János, Baranyai Annamária, Bencze Ilona/Hűvösvölgyi Ildikó, Dobos Judit, Barabás Kiss Zoltán, Sánta László, Serbán Attila és Galbenisz Tomasz. Fantasztikus, tényleg lélegzetelállító három este volt ez a Madáchban Mary Poppinsszal és világával egy igen hosszú, de nagyon látványos, egy leheletnyit azért tagadhatatlanul hatásvadász, de ténylegesen a gyermekeknek és a felnőtteknek is egyaránt minőségi szórakozást nyújtó, azért nem kitalálhatatlan tanmesében, bár lássuk be, talán nem is a történet a lényeg, inkább a jelenetek morális töltöttsége, tanítani vágyása. Mint annyi minden másban, ebben sem tévedett a Madách!